A fiatal gyümölcsfa metszése nem egyszerű, hiszen bár még kicsi a növény, mindenképpen szakszerű vágást igényel. Mondhatjuk, hogy itt még semmi sincs veszve, viszont egy rosszul elvégzett vágás sokat árthat a fiatal és még ki nem fejlődött fának. Az ültetést követő tavasszal mindegyik csemetét meg kell gondozni. Ha tavasszal ültettük, akkor pedig azonnal végezzük el ezt a műveletet.
Ebben a cikkben eláruljuk, hogy mire érdemes ügyelni.
A fiatal gyümölcsfa metszése
A szabadgyökeres gyümölcsfa csemeték első metszése az egyik legfontosabb feladat, hogy az épségben és egészségesen fejlődhessen. A szakszerű telepítés tehát nem elegendő, a fa ettől nem fog hatalmasra nőni és rengeteg termést hozni. Mind a legvékonyabb, mind a legerősebb növényeket meg kell gondozni, a suhángot és a koronás fát egyaránt. Kivétel a dió, azt ugyanis kizárólag ősszel szabad metszeni.
Miért fontos a metszés?
Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért lényeges a szabadgyökeres, fiatal gyümölcsfa metszése az ültetést követően. Az egyik lényeges pont, hogy el kell kezdeni kialakítani a növény fajtájára jellemző koronát. Összhangba kell hozni a gyökérzetet és a korona méretét, amely igen fontos annak érdekében, hogy a csemete tényleg megeredjen és jó fejlődjön. Hogyan lenne képes egy hatalmas koronát, rengeteg nedvességgel és tápanyagokkal táplálni, ha szinte alig van egészséges ága és gyökere.
A méretet nem lehet általánosságban meghatározni. Nagyságrendileg akkorára kell visszavágni az ágakat, amekkora a gyökér mérete. Ezt mindenkinek saját magának kell megállapítania.
Hogyan kell metszeni a fiatal gyümölcsfákat?
Egy koronás csemete esetében, amennyiben van rajta vezérvessző, akkor a felére kell azt visszavágni. Ezt követően az oldalágakból válasszunk ki 3-4 ágat, amik több irányba állnak. Ezzel majd arányos koronaformát érhetünk el. Több ne maradjon meg, azzal ugyanis túlzottan tömör lesz a fa belseje. A többi felesleges és nem túl erős ágat a tövénél metsszük le. A megmaradó párat pedig ⅓-ra hagyjuk úgy, hogy a metszés alatti első rügy kifele álljon.
Két fa van, ami különbözik a többitől. Az egyik az őszibarack, a másik a mandula. Itt ugyanis a vezérvesszőt tőből kell levágni, az oldalágakat pedig a fent is említett megoldással. Csak így alakíthatunk ki a fajtára jellemző koronát.
Amelyik fának még nincsen suhángja, ott még könnyebb dolgunk van. Itt egyszerűen döntsük el, hogy a fa törzsén hol szeretnénk, hogy kezdődjön a korona, hol legyen a csemete első ága. Ezt azért fontos megfontolni, mert ha például füvet akarunk majd nyírni, akkor nem árt, ha az alsó ágak kicsit fentebb helyezkednek el. De ügyelni kell arra, hogy fel akarunk rá mászni és nem akarunk létrát használni, akkor kényelmesebb megoldás lentebb hagyni az ágakat. Ez tehát attól függ, hogy milyen igényeknek szeretnénk megfeleltetni.
A legalsó ág magasságától lefelé számoljuk 4-5 rügyet és ott metsszük el a csemetét. Ezekből a rügyekből nőnek majd ki az ágak, amiket a tavasz folyamán ⅓-ra vághatunk vissza.
Mit tegyünk az ültetés utáni első metszést követő évben?
A gondozást nem szabad abbahagyni, így a következő esztendőben is folytassuk a korona alakítását. A későbbiekben rendszeres vágással igyekezzünk úgy alakítani a formát, hogy az öregedést lassítsuk, a termésmennyiséget pedig növelni tudjuk.
Összegezve
A fiatal gyümölcsfák metszése tehát könnyűnek tűnhet, azonban nagyon fontos, hogy megfelelő méretű és formájú koronát alakítsunk ki.
Leave a Reply